Márton Anna bronzéremmel fejezte be hétfői szereplését a düsseldorfi vívó Európa-bajnokságon.
A 24 éves magyar kardozó az öt tusra menő csoportasszókból hármat nyert meg, kettőt pedig elveszített, így a hiányos 64-es táblán már az első fordulóban vívnia kellett. A német Julika Funkét magabiztosan, kilenc tus különbséggel verte, majd a 32 között szoros mérkőzésen, két találattal győzött le egy másik németet, Anna Limbachhot. A nyolcaddöntős akadályt magabiztosan vette, hét találattal múlta felül a spanyol Lucia Martin-Portuguest, a negyeddöntőben pedig 15-12-re verte az olasz Irene Vecchit. A fináléért az egyéniben ötszörös Eb-győztes, háromszoros világbajnok ukrán Olga Harlannal csapott össze, és sokáig jól tartotta vele a lépést, végül 15-10-re kapott ki.
Az első tust a magyar kardozó adta, 1-1 után viszont végig Harlan vezetett, először egy, majd 3-3-tól felváltva egy, illetve két találattal. Amikor növelte előnyét, Márton a következő akcióval rendre visszazárkózott, sőt 9-10-nél az egyenlítés is összejöhetett volna, de egy olyan helyzetben, amelyben néhány pillanatra egyik fél sem tudta, esett-e tus, végül az ukrán reagált gyorsabban. A következő találatot is ő adta, 9-12-ről pedig már nem volt reális esély a fordításra.
Márton Anna ezt megelőzően 2016-ban, a lengyelországi Torúnban ezüstöt nyert Eb-n, egy évvel korábban, Moszkvában pedig harmadik volt világbajnokságon.
Elődöntős ellenfeléről – aki később hatodik egyéni Eb-aranyát is begyűjtötte – az MTI-nek nyilatkozva azt mondta, hogy őt még soha nem verte meg, egy kicsit a mumusa is, amin nagyon nehezen lép túl.
“Most folyamatosan hittem magamban, azzal nem volt baj. Amikor kezdtem belelendülni, akkor volt egy olyan tus, ami nagyon balszerencsésen alakult, 10-9-re vezetett, én meg pont kiegyenlíthettem volna. Nem sikerült azon továbblépnem, újra felálltam úgy, hogy nem voltam kész, és ott elment az asszó” – folytatta értékelését.
A bronzérem megszerzését ezzel együtt nagyon pozitívnak tartja, mert mint elárulta: Európa- és világbajnokságokon nagyon szokott izgulni, hogy kijöjjön az a forma, amit év közben hoz.
“Most úgy jöttem ide, hogy megpróbálok teljesen magamra figyelni, és nem törődni a verseny terheivel. Ez sikerült is, egész nap élveztem a vívást, ami szerintem a legfontosabb” – tette hozzá.
