A 10. helyen végzett a magyar kézilabda válogatott a múlt héten véget ért világbajnokságon, Bodó Richárd értékelte a szereplést és beszélt a válogatott jövőjéről is.
Bodó a szegedma.hu hírportálnak nyilatkozott, ebből idézünk most.

– Gratulálhatok már a fia születéséhez?
– Még nem. Ha minden igaz a hétvégén már a kezemben foghatom Bence fiamat. Rendes srác, megvárta ameddig hazajövök a világbajnokságról. Igaz akár a döntő is belefért volna időben…
– Ha már itt tartunk. Fejben mennyire vitte el a koncentrációt, hogy bármelyik percben jöhetett a baba?
– Az én helyzetem annyiban másabb volt, hogy az orvosok már a világbajnokság előtt is mondták, hogy január végén jön csak a pici, így nekem kevésbé volt benne a pakliban, hogy haza kell jönnöm. Rendszeresen beszélgettem párommal, Viviennel, aki mindig megnyugtatott, hogy minden rendben van, még nincs itt az idő. De úgy gondolom, hogy Lékai Máté és Balogh Zsolt teljesítményére sem lehetett panasz, pedig nekik tényleg minden percben jöhetett a kicsi.
– Mi az amiben lemaradása van a válogatottnak?

– Ez volt a negyedik világversenyem a válogatottal és a negyedik kapitány ült a kispadon. Ez nagyon rossz, mert állandóan újra kell tervezni és más munkát, taktikát kell megszoknunk. Éppen ezért remélem, hogy a Csoknyai-Matics páros marad a válogatott élén.
– Nocsak. Ezt ennyire határozottan senkitől nem hallottam még a napokban.
– Az lehet, én viszont örülök, hogy magyar edzők vannak a kispadon. Emellett biztos vagyok abban, ha jobban megismerik a játékosokat, akkor eredményesebben tudnak dolgozni. Hogy példát is mondjak miért van erre szükség- ott van Bánhidi Bence, akivel Csoki dolgozott együtt Balatonfüreden, én Matkéval dolgoztam Tatabányán. Tisztában vannak a képességeinkkel, de az utóbbi két és félévben nagyon sokat változott és fejlődött a játékunk, így újra ismerkedniük kell velünk. Ehhez pedig idő kell, ami most, a felkészülés alatt egyáltalán nem volt.
– Ezért tűnt néha kapkodónak vagy esetlegesnek néhány kapitányi döntés a meccsek közben?
– Ebben biztos vagyok. Nem rossz és nem rutintalan edzőkről beszélünk. Biztos vagyok benne, hogy sok olyan pont volt egy-egy meccsen, amit másképp oldanak meg, másképp reagálnak le, hogyha többet tudunk együtt dolgozni. Utólag persze mindenki okosabb, de biztos vagyok benne, hogyha kapnak időt a munkára, annak meglesz a gyümölcse.
– Egy év múlva ilyenkor Európa-bajnokságot értékelünk majd. Hol látja a válogatottat?
– Jó kérdés. Most nem tudom megmondani. Ha a selejtezőt megnyerve első helyen jutunk ki, akkor könnyebb lehet a sorsolásunk. Erre minden lehetőségünk megvan. Bizakodó vagyok és optimistán azt mondom, hogy az Eb-n már tudunk majd egy kisebb meglepetést okozni. De ami ennél fontosabb- azért szorítsunk, hogy ott lehessünk az olimpia selejtezőn. Az mindennél fontosabb.
